ÜNNEPEK

ÜNNEPEK:

Húsvét:

A Húsvét a keresztények egyik legfontosabb ünnepe. Ám ez az ünnep inkább a nyugaton kultúrában játszik szerepet. Ez az ünnep nem tartozik a koreaiak hivatalos ünnepei közé. Sok ázsiai országban nem is tartják számon ezt az ünnepket. Dél- Koreában azonban  a lakosság fele keresztény. A boltokban mégsem látni az ünnep nyomait. A gyerekek is csak az iskolában ünneplik. At is angol órán ahol a tanár mas országok  kultúráját is megtanítja  a gyerekeknek. Koreában is a fő motívuma a húsvétnak a; tojás, nyúl, csibe. A tojásfestészetet a kínai kultúrából vették át.

Karácsony:

Szokták mondani: "Ahány ház, annyi szokás"

Hát ez a karácsonnyal is valahogy így van: "Ahány ország, annyi szokás"

Dél-Korea az egyetlen olyan  Kelet-Ázsiai ország, ahol hivatalos an is ünnepnap (szünnap) a Karácsony. Ez a December 25-e.

Koreában a karácsony a szerelmesek ünnepe. Ott Nem divat annyira a karácsonyfa állítás.

Nálunk a halászlé náluk a torta a favorite. :)

A télapó a gyerekek körében elterjedt, az ő neve 산타 할아버지( santa haraboji). Ő viselhet piros, de kék ruhát is.A gyerekek úgy ismerik őt mint egy jóságos nagyapót, aki ajándékot ad nekik. Koreában inkább Újévkor ajándékoznak az emberek, akkor sem nagy ajándékra kell gondolni, leginkább pénzt adnak egymásnak.

Lótuszlámpa Fesztivál:

A fővárosban minden évben különleges születésnapi ünnepséget rendeznek Sziddhartha Gautama nepáli királyfinak, ismertebb nevén Buddhának. A legnagyobb és legfényesebb ünnepély a szöuli Lótuszlámpa Fesztivál, ahol az emberek hagyományos papírlámpásokra bízzák imáik továbbítását. A helyiek által „a nap, amikor Buddha megérkezett” néven ismert, vidám ünnepség vonzza a koreai és más országbeli buddhistákat no meg a turistákat. Programjai közé szertartások, felvonulások és kiállítások tartoznak. Részt vehetünk rögtönzött zen meditációs órákon, készíthetünk lampionokat, vagy nyomtathatunk klasszikus koreai mintákat. Délután jelmezekbe öltözött gyerekek játszanak, énekelnek és zenélnek: a Jogjesza-templom környékén szerzetesek adnak elő a koreai buddhizmusra jellemző tánc- és zenedarabokat.

A fesztivál tetőpontján az utcák megtelnek fényekkel, a szürkületben több mint százezer lámpás világít a városban. Hagyományos hanbokba öltözött szerzetesek és apácák sétálnak az utcákon. A koreaiak hetven különféle lámpást készítenek – mindegyik egy adott kívánságot jelképez -, amelyek mérete a kézben tartott lótuszvirágoktól és pillangóktól a pazar, többméteres sárkányokig és az aprólékosan kidolgozott, hatalmas elefántokat és Buddhákat ábrázoló, emelvényen vontatott lampionokig terjed. A felvonulás a Dongdaemun városkaputól indul, és kilencven perc alatt kanyarog végig az utcákon a Jogjesza-templomig. A templomhoz érkezve a tömeg együtt énekel és táncol a Dongdae (együttlét) alatt.

DÉL-KOREA HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI:

Holdújév ünnepe:

Dátuma a holdnaptár alapján változik.

A Messze élő családok ekkor találkoznak. Már előtte való nap meg kell érkezniük a szülőföldjükre. Egy szertartás végeznek el. ezt évente kétszer is. A másikat a koreai hálaadás napján. Ez a szertartás az ősi szellemek előtti meghajlást jelenti. Egy asztalra tesznek képeket az elhunyt őseikről. Egy papírra felírják az elhunytak nevét. Gyümölcsöket is tesznek a képek mellé. A Nők kimennek. A férfiak 3x is meghajolnak térdelő helyzetbe. Majd ők is távoznak, az asztalt magára kell hagyni, hogy zavartalanul fogyaszthassanak az ősök.

Koreai hálaadás:

Szintén a szülővárosukba kell visszautazni.

ezt a szertartást mindig az első szülött fiú feleségének kell előkészítenie. Mindig az első szülött fiú örököl így a kötelességeket is. Ez a közvetítő által létrejött házasságok megnehezítője is. Kevés nő akar hozzámenni első szülött fiúhoz a rá háruló feladatok miatt.

Március 1. (삼일절):

Az 1919-ben lezajlott japán gyarmati uralom ellene felkelés napja, ami a legnagyobb felkelés volt 1910 és 1945 között. Vérbe fojtották. Manapság a médiában ezen a napon hazafias jellegű műsorokat adnak.

Augusztus 15.

A felszabadulás ünnepe (광복철). 1945-ben a japán kapitulációval a megszállásuk is véget ért. Kettős ünnep, ugyanis 1948-ban szintén augusztus 15-én kiáltották ki a koreai köztársaságot.
A médiában ezen a napon függetlenségpárti műsorokat adnak.

Október 3. (개천철)A legendák szerint a legelső koreai államalakulat e napon jött létre i.e. 2333-ban. Az államalapítás ünnepének tekinthető.